Szombat reggel ismét a reggelizésé volt a főszerep. Majd miután jól bereggeliztünk nyakunkba vettük Modenát, hogy ellátogassunk Enzo Ferrari sírhelyéhez. Röpke 40 perces gyaloglás után ott is találtuk magunkat.
Az idő rövidsége miatt célirányosan érkeztünk és mivel mi már tavaly leróttuk kegyeletünket így könnyebb dolgunk volt megtalálni a helyet ahol Enzo Ferrari és családja örök nyugalomra tért.
A hely maga elképesztően rusztikus, s mint már tavaly átéltük hidegrázós élményt nyújtott ismételten. A temető szinte teljesen üres volt, a kissé hideg időjárás ellenére azonnal megtaláltuk Enzo Ferrari sírhelyét.
A döbbenet viszont csak ez után következett!
A teljesen zárt sírhely elé tettünk tavaly(!) saját kezüleg nyomtatott 2 db Enzo Ferraris képet képkeretben, aminek hátuljára magyarul és olaszul is megírtuk az Enzo és családjának írt üzenetünket.
Laikusan gondoltuk azt, hogy ezt úgyis kidobják, ezt úgyis elviszik onnan mire egyszer odajutunk legközelebb.
Hát eljött a nap és a két képkeret a sírhelyek közt a zárt kápolnán belül (!) láthattuk!
Egészen hihetetlen, hogy ott vagyunk Enzo Ferrari egykori családjával, a sírok között…
Köszönjük Ferrari családjának ezt a csodát. (ugyanis másnak oda bejárása nincs.)❤️ Scuderia Ferrari
A meghajtó látvány után (amit tényleg nem akartunk elhinni) megtörtént a koszorúzás, majd a közös tiszteletünk leróvása, és a közös fényképek elkészítése után – sokkhatás- közepette felszálltunk a 2-es számú helyijáratos buszra, ami teljesen autostazione-ig vitt minket.