Élménybeszámoló – Verona, Porta Nuova [1.rész]
Egyesületünk a Ferraristák Klubja Közösségi Egyesület klubtagjai (mi 6-an a közel 40-ből), 2021.Szeptember 10.-én reggel 7:00-kor indultunk el a Covid – 19 világjárvány közepette Olaszországba, Budapestről a Népliget autóbuszpályaudvarról. A flixbus egészen Torino-ig, mi azonban röpke 11 óra buszozással „csak” Veronáig utaztunk. Az autóbusz először Szlovéniában Maribor, Ljubjana majd Olaszországban Udine és Mestre megállóhelyeken állt meg pihenőnek. Veronába az érkezésünk délután 18:25-kor volt várható amit teljesítettünk is. A szállást mondhatni kissé nehezen megtalálva de sikerereden elfoglaltuk. A B&B hotel príma szolgáltatásai mondhatni minden igényt kielégítettek, (azért a lift megérne egy misét meg Kun Péter zakózása is) majd a szobák elfoglalása után kipakoltunk és egy gyors tusolás után nyakunkba vettük ezt a csodálatos várost, Veronát.Fogalmunk sem volt arról, hogy a város anfiteátrumában éppen egy díjáttadó ceremóniát rendeznek (Verona 2021 La trofea Diva) sztár vendégekkel, óriási lézershowal, és rajongói tömegekkel! Az aréna megtelt, az utcán tömegek, az éttermek, bárok rogyásig megtelve csak ámultunk és bámultunk! A főteren bombakereső kutyákkal a Carrabienerik, a katonaság, illetve a Rai TV társaság is vagy 20 autóval vonult fel. A környék egészen impozáns látványt nyújtott és mi is együtt buliztunk az olaszokkal. Este 23:00-kor visszatértünk a szállásra, hiszen másnap kezdetét vette az igazi Maranelloi túra, ami rengeteg utazást, átszállást, izgalmat és felejthetetlen élményt rejtegetett magában.
Élménybeszámoló – Utunk Maranelloba, Ferrari Museu [2.rész]
A szombati reggeli órák első feladata az az volt, hogy megkeressük a szállástól pár utcára található éttermet, ahol 3 napon keresztül korlátlan fogyasztással reggelizhettünk (caffe al teatro).A reggeli elfogyasztása után elindultunk a Veronai vonatállomástól a trainitaly. it segítségével Modenába. (9.05 euró / fő). Mantovába átszálltunk egy másik vonatra (3 szintes full extrás) ami egészen Modenába vitt minket.A Koronavírus-járvány miatt fontos megjegyezni, hogy az állomásokon hőkameráztak illetve kézi digitális homlokmérővel is ellenőriztek minket mindig- minden esetben! Modenai érkezésünk 11:05 perc volt, ahol az első utunk az Enzo Ferrari múzeumba vezetett. A legenda múzeumába csak és kizárólag érvényes Green Pass-al, illetve Személyi igazolvánnyal lehetett csak bejutni! (Természetesen hőmérőzéssel, illetve a Ferrari álltal biztosított kézfertőtlenítő gél használatával!). A bejutás után a terveinknek megfelelően az akkori szombati napra Maranelloba a Ferrari múzeumba, illetve a vasárnapi napra a helyszínre az Enzo Ferrari múzeumba váltottunk jegyet. (24 euró / fő).Így a legenda múzeumát magunk mögött hagyva gyalog elindultunk a Modenai autó buszpályaudvarra (Autostazione).
Eddig minden zőkkenőmentesen ment a II. Maranelloi túrán, azt azonban valahol mindenki sejtette magában, hogy lesznek nehézségek ebben az egészen hihetetlen pár napban. Az autostazione buszpályaudvar állomáson, konkrétan másfél percünk volt megvenni a kígyózó sorokban álló tömegen keresztül a Maranelloi jegyeinket. Egészen hihetetlen módon az utolsó utáni pillanatban ez sikerült is és a déli 12:00 órás buszra Maranello irányába.Az utunk során a két évvel ezelőtti szállásunkra is rátaláltunk Formigineben, majd egy közel 20 perces buszozás után megérkeztünk Maranelloba a szent földre.A régi gyár előtti részen végig az Enzo Ferrari utcán utunk a Ferrari múzeum elé vezetett minket, ahol a Monzai hétvége ellenére kígyózó sorok vártak a bejutásra.(Természetesen itt is a Modenai óvintézkedések vártak ránk). A múzeum bejutása körülbellül 20 percet vett igénybe, ahol ajándékot is kaptunk a Ferrari alkalmazottjaitól 2db Monzai Scuderia Ferrari plakátot, rajta Charles Leclercel és Carlos Sainzal.
Élménybeszámoló – Maranello, Ferrari Museu [3.rész]
A múzeumba való belépéskor már lehetett érezni, hogy a komplexum is átalakításon esett át az elmúlt 2 évet illetően. Kezdésnek a bejárattól balra lecserélték az akkori Sebastian Vettel győztes autót a 2019-es Monzai győztes Charles Leclerc autójára.Majd bizonyos ajtók zárása és nyitása illetve a nép terelése után az első terembe érve megpillanthattuk egy tűzpiros Ferrari 812GTS-t, egy Ferrari GTO-t, egy 250 LM karosszériát 1963-ból illetve maga az autót is egyben. A következő terembe érve igazi luxus komplexumba érkeztünk ahol a teljesség igénye nélkül láthattuk a következő típusokat. Ferrari F40, F50, (sárga színben) La Ferrari, Enzo Ferrari, valamint egy fehér Ferrari FXXK-t (evo 2017) is a hozzájuk tartozó teljesítmény leírásokat is természetesen . A teremben egyébként megpillanthatjuk Enzo Ferrari irodáját illetve a Ferrari F50-es motor erőforrást és a LaFerrariét is üveggel körbezárva.Miután kiélvezkedtük magunkat a következő helység a jövő generációs autók Ferrarijáról szólt (azért mellé betettek egy Ferrari SP1 Monzát is). Ez a Ferrari P80C. Egy igazi fenevad, amit az ember mellette állva csak próbál megérteni és értelmezni. Egy hihetetlen remekmű. A következő teremhez egy lépcsőn keresztül juthatunk csak le, ahol minden a Mission Winnow és a Ferrari partnerségéről szólt, na meg persze egy VIP 3 üléses verdáról a falon, körülőtte fényárban úszó led fényekkel, illetve TV-kkel amikben a pilótáink nyilatkozatai voltak láthatóak.Ez a rész a legnagyobb újítás a múzeumban, egyszerűen csodálatos látvány volt. Innen már csak karnyújtásnyira voltunk a főteremtől, ahol egészen a V8-as motortól a V12-es motorig mindent megtalálhattunk kiállítva. Nem beszélve a Ferrari pilóták világbajnokainak faláról, az összes prototípus kiállításáról, illetve a világbajnok autókról. A hangulat, a zene, és az egész látvány maga a csoda, ahol könnyen elérzékenyülhet bármely Tifosi (mint ahogy mi is tettük ezt). Nehezen, de a termet magunk mögött hagyva egy külön helységben a Ferrari SF71H-t illetve a Ferrari 125S-t és egy Alfa Romeo 8c 2300 spidert is. A másik újdonság, hogy 15 illetve 25 euróért belehetett ülni egy Ferrari Californiába is ahol külön képet készítettek rólatok. Ezeken kívűl egy 2000-es években használt Michael Schumacher tankberendezést is kiállítottak a múzeumban ami egészen impozáns látványt nyújtott, akárcsak a boxfal és a hivatalos Ferrari Shop is.
Élménybeszámoló – Maranello, Ferrari Museu,Ferrari motorhome [4.rész]
Mint ahogy említettük nektek valóban vannak 2 év után változások Maranelloban a Ferrari múzeumban, de amit ez után tapasztaltunk azt bátran merjük írni, hogy arra még mi sem számítottunk. A bajnoki terem elhagyása után a múzeum előtt ott állt előttünk a Scuderia Ferrari hivatalos Motorhomeja teljes egészében! Ezt a ziccert gondolkodás nélkül „berúgtuk” így töviről – hegyire bejártuk azt az épületet ahova egy igazi álom volt csak bejutni.Erről a motorhome látogatásról rendkívűl hosszasan lehetne beszámolni de ehelyett inkább videó formájában mutatjuk be nektek először mint Magyarországi Ferraris klub. Rengeteget fotózkodtunk a bent dolgozó munkásokkal, eladókkal, kávéfőző kiszolgálóval és szakácsokkal is. Örök emlék marad ez a ferrari jóvoltából!
Élménybeszámoló – Maranello, Ristorante Cavallino, Gestione Sportiva, Horsligne [5.rész]
A múzeumot és a Ferrari motorhomeját magunk mögött hagyva bőven rejtegetett meglepetést nekünk még ez a nap és a II. Maranelloi túra is. Először is meglátogattuk az egyik Maranelloi támogatónkat a Horsligne boltját ahol mindenkinek leesett az álla ami a kínálatot illetett. Természetesen éltünk a 15%—os kedvezményünkkel és jól be is vásároltunk.Ez után következett a Ristorante Cavallino felújított étterme, majd a Gestione Sportiva gyára ahol az F1-es autókat készítik Maranelloban. Rengeteg közös képet készítettünk, majd a buszmegállóban a történelem szintén megismételte önmagát!A busz amit két éve is sikerült benéznünk az első Maranelloi túrán (mármint a menetrendjét) szintén 2 órás kimaradásba húzott minket… Ott vártunk a megállóban, ajándékokkal megpakolva, 20.000 lépéssel a lábainkban, sehol egy ember.. amikor a semmiből egyszer csak egy lány szólt hozzánk„Hello! Sziasztok! Magyarok vagytok?”
Pintér Bernadettet ekkor láttuk először és sikerült is helyes útbaigazítást adnunk neki a Maranelloi múzeumot illetően. Már önmagában dúrva történet ez, hogy egy magyar lány egyedül utazgat a világban és itt köszön ránk Maranelloban, de várjátok még csak ki a story végét.Nem tudtunk mit tenni, várnunk kellett két órát, hogy a Maranello busz bevigyen minket Modenába, hiszen onnan még gyalog a vonatpályaudvarra, majd Modenából átszállással (Bologna) Veronába kellett érnünk.Egy helyi bárig visszagyalogolva fogyasztottunk ezt s azt, majd a két órás várakozás után a busz indulása előtt 10 percel Berni már ott állt mellettünk a Múzeumot bejárva.Megismerkedtünk vele, nagyokat nevettünk, főleg azok után, hogy Budapesti és a XI.-ik kerületben lakik, valamint, hogy Modenáig utazott vissza pont úgy mint mi.Megérkezett a várvavárt busz és a móka még csak most kezdődött el.A buszsofőr semmilyen körülmények között nem akart minket felengedni a buszra mivel nem váltottunk jegyet online, és ő nála nem lehetett kp-val fizetni… A történethez nagyban hozzátartozott az, ha ezzel a busszal nem érünk be Modenáig akkor az előre megvásárolt jegyeket kidobhattuk volna ( 12,90 euro / fő) a 19:58-as Vonatra vonatkoztatóan. Valamint a következő vonat már csak (37.75 euro /fő) lett volna este 22:00-kor… A sofőr nem engedett, de mi nem tágítottunk.. Folyton azt mondogatta, hogy nem szálhatunk fel de 10 perces viszakozás után felengedett minket a Modenába tartó buszra. A Modenai Autostazione-be érkezve Berni velünk gyalogolt fel a Modenai vonatpályaudvarra csak mi Bolognáig ő pedig Pisaig utazott.A szállodába este 23:00-kor érkeztünk 26. 000 lépéssel a lábainkban. Közös vacsora Veronában a gyrosos barátunknál ( 6 euro menüben) majd nyugovóra tértünk. Vasárnap ugyanis visszakellett térnünk Modenába az Enzo Ferrari múzeumban.
Élménybeszámoló – Modena, Enzo Ferrari Múzeum [6.rész]
Jöhetett a vasárnap reggel, ahol úgy döntöttünk, hogy korán reggel megreggelizünk, majd együtt mindannyian (ha már megvettük előző nap az Enzo Ferrari múzeumba a jegyeket akkor) útnak indulunk vissza Modenába önköltségesen.Mantovai átszállásunknál közel 40 perces várakozásunk során betértünk 1-2 élelmiszer boltba vásárolni.. A 4 eurós Red Bull energiaitaltól (ami azért kissé húzós) kissé olcsóbban 1.1 euróért kaptunk is egy vietnámi kereskedésben pár sarokkal arrébb. Modenába érkezésünk előtt a múzeummal párhuzamos utcában egy étteremben ebédeltünk meg, ki lasagnét ki pedig carbonarat fogyasztott (ajándék 1 liter ásványvizet is kaptunk. 6 euro /fő).Az Enzo Ferrari múzeumba rohannunk kellett hiszen szintén óvintézkedések mellett 14:00-ra szólt a belépőnk. Az átjutás során ismét azt kell írjunk, hogy nem csalódtunk!Korszakunk legmeghatározóbb autóitól egészen napjainkig rengeteg modellel találkozhattunk, California, FF, 458 Italia stb. stb. de talán két modellt hamar ki is emelhetünk mind közül. Az egyik a Ferrari Roma, a másik pedig egy Kínai feliratú legendás Ferrari. Érződött itt is az átalakítás a főépületben hiszen a mozi terem nyitva volt, a mellette lévő galéria zárva, viszont egy új termet csináltak, ahol az összes erőforrást megtalálhattuk ami korszakalkotó az ágaskodó ló történetében. Ekkor még nem sejtettük, hogy mi is vár ránk valójában hiszen egy elképesztő óriás vetítés vette kezdetét Enzo Ferrari gyerekkorától egészen élete végéig. A terem sötétbe borult és a legenda élete a terem falain vetítődött, egészen a Scuderia Ferrari megalapításától napjainkig. Fenomenális volt!A múzeum ezen területét elhagyva megérkeztünk egykoron saját házaként funkcionált Enzo Ferrari épületbe, aholsajnálatos módon vettük észre, hogy a felső szint zárva volt, viszont az alsó szint maximálisan kárpótolt bennünket. Elképesztő látványt nyújtott az 1948-tól egészen 2002-ig felvonultatott utcai illetve versenyautó választék, köztük Michael Schumacher F1-es 2002-es világbajnok autója is. Majd a múzeumot magunk mögött hagyva 10 perc volt a vonat indulásig, Modenából egészen Veronáig. Elértük.. de azt ne kérdezze senki, hogy hogyan. A probléma szintén csak annyi volt akár az előző nap, szóval ha nem érjük el a 15:07-es vonatot (ami 9.05 euro volt / fő) akkor rá mindösszesen csak 2 óra múlva 32 euro / fő – ért utazhattunk volna. Rohantunk, futottunk a 40 fokba, de megcsináltuk majd majd a veronai szállás felé Magyar koldusokkal is beszélgettünk kicsit. Este szintén belevetettük magunkat a Veronai életbe ahol kissé tovább is maradtunk a kelleténél. Közös pizzázás egy helyi étteremben a Dome előtt, majd a szűk utcákat járva gyönyörködtünk Veronában a luxus márkájú üzletekben. Gucci, Versace, Mac, Adidas, Nike, Paul and Shark, Armani stb. stb. Vettünk 3 üveg pezsgőt majd a szállodába hajnalig folytattuk a mulatozást.
Élménybeszámoló – Utazás haza, emlékek amiket magunkba zárunk [7.rész]
Eljött az utolsó nap reggele, közösen megreggeliztünk majd búcsút intve indultunk el Veronától a flixbusszal Budapestre. Fájó szívvel ugyan de megkezdtük a hazautat rengeteg pakkal csomaggal elbúcsúzva ettől a csodálatos várostól Veronától. A hazaúton egyik utastársunkat „kicsi japót” leszállították a szlovén rendőrök mivel nem stimmeltek a beutazási papírjai (2 órát vártunk egy szlovén benzinkúton, innen is köszönjük neki) majd éjfél körül érkeztünk Budapestre. Elképesztő élmények, napi 20-26 km gyaloglás, utazás, átszállás és a Ferrari szelleme, ez jellemezte az igazi II. Maranelloi túrát két szóval Felejthetetlen volt.Végezetül pár emlékezetes pillanat ;
Halál grill, Döglött a kutya, de jó magyarokat hallani, aperto, Magyarok vagytok? Nem! Coper városa, ez olyan mint a Harry Potter-ből a Shrek, és a bliccelésünk Modenában.
Kép: Ferrarista.hu
#Ferrarista #RoadToMaranello
