A kelenföldi vasútállomásról indultunk 5:55-kora a múzeum nyitónapján. A vonat 8:20 perckor érkezett meg a bécsi főpályaudvarra. Utána helyi közlekedési jegyet vettünk az U1-es metró aluljárójában. Ez 8 euróba került, és 24 óráig érvényes. 

Van egy információs pult is, ahol szintén lehet jegyet venni, illetve a közlekedéssel kapcsolatban érdeklődni. 

Nagyon rendes emberek vannak ott, akik ráadásul angolul is értenek. Íme egy kép az információs pult bejáratáról, ami az U1-es metró felé vezető úton bal oldalon található.

Itt sikerült nekem is megértenem, hogy az S80-as járat, ami a kiállításra visz ki, nem busz, hanem vonat, így nem a buszmegállóban kell keresni. Ezután az S80-as vonatot sikeresen megtaláltuk, ami a 4. vágányról indult 9:26 perckor Wien Aspern irányába. 

Mielőtt a vonat elindult volna érvényesítettük a 24 órás bérletünket a peronon kihelyezett sárga doboznál. 

Ezután felszálltunk a vonatra, mellyel kb. 15 perc alatt oda is értünk Wien Erzherzog-Karl-Straße Bahnhst megállóhelyre, ahol a Forma1-es kiállítás van. 

A kiállításhoz kicsit trükkösen vezet a Google térkép, ezért inkább magunkra hagyatkoztunk. Az aluljáróba lemenve, balra fordulva néhány 10 méter után a jobb oldalon nyílik egy felfelé vezető út, ott kell felmenni, és egyenesen haladni tovább.

Egy hatalmas téglaépületet kell lássunk magunk előtt, ott kell bemenni egy kapun az udvarra, melyen keresztül jutunk be az F1-es kiállítás helyszínére. 

Az udvaron gyönyörű alkotások vannak, mint például ez a fogaskerekekből készült bika:

A kiállításra megérkezve azt tapasztaltuk, hogy a hátizsákokat nem engedik bevinni a kiállító termekbe, azokat egy-egy szekrényben lehet elhelyezni, amelyek telefonnnal nyithatóak, és 2-3 euróba kerülnek mérettől függően (L vagy XL), és fizetni is csak telefonon lehet értük. 

Ez egy nagyon érdekes új dolog volt számunkra, azonban a technikai nehézségekkel megbirkózva végre be tudtunk állni a sorba. A sor gyorsan haladt, és bár sok ember volt, a nagy területen egyenletesen oszlottak el, nem volt zsúfolt a kiállítás egyik terme sem. 

Amit észrevettünk a bejáratnál, hogy nincs pénztár. A helyszínen tehát nem lehet jegyet venni. Fontos megemlíteni még, hogy a jeggyel csak egyszer lehet bemenni, ki- és bemenni a kiállítás ideje alatt ugyanazzal a jeggyel nincs lehetőség. 

A kiállítás idejére mindenki kap egy fejhallgatót és hozzá egy távirányítót melyek segítségével az képernyőkön futó videókat tudja meghallgatni.

Íme egy kép a távirányítóról:

A távirányítót a képernyők alatt lévő fülhallgató ikonra irányítva, és a zöld, lejátszás gombot megnyomva csatlakozhatunk az adott videó hangjához, melyet egy szenzor zöld villanása is jelez számunkra. 

A kiállítás igazán fantasztikus volt. Láthatóak igazi régiségek, mint a Maserati 250F, vagy a Ferrari F187/88C modellje: 

Megtalálható továbbá a kiállításon  a 2011-es Redbull RB7, mely arról híres, hogy a 2011-es szezonban a 19 időmérőből 18-on ez az autó szerezte meg a pole pozíciót. 

Kiállításra került továbbá Max Verstappen 2021-es bajnoki autója, illetve Romain Grosjean brutálisan összetört autójának túlélő cellája is: 

Ezen kívül számos motor és első, illetve hátsó szárny került kiállításra. Érdemes megemlíteni, hogy külön termet szenteltek a versenyzői felszereléseknek, overálok, sisakok kiállításának. 

A kiállítás végén pedig egy hatalmas, fából készült, Redbull-Ring makett várja az érdeklődőket. 

Miután sikeresen végig néztük a teljes kiállítást, a 14:26-kor induló S80-as vonattal elmentünk a bécsi főpályaudvarra, majd az onnan a 15:40-kor induló Railjettel indultunk haza. 

Ui : Fejes Bencze, – Ferraristák Klubja Közösségi Egyesület